Ljudmila Jevgenyjevna ULICKAJA

Ljudmila Ulickaja 1943-ban született a szibériai Jekatyerinburgban, ahová családját politikai okokból száműzték. Ljudmila alig egy éves volt, mikor visszaköltözhettek a fővárosba, így már Moszkvában nőtt fel, ott végezte tanulmányait, és jelenleg is ott él.

Édesanyja biokémikus volt, így nem meglepő, hogy Ljudmila Ulickaját már középiskolásként is a tudomány vonzotta, majd később elsőre felvették a Moszkvai Állami Egyetemre, ahol genetikusként végzett. Diplomája megszerzése után a Moszkvai Genetikai Intézet kutatójaként dolgozott. Amikor 1970-ben elbocsájtották – a laborban vele dolgozó munkatársaival együtt – szamizdat irodalmat olvastak és terjesztettek, tiltott könyveket birtokoltak. Nem dolgozott genetikusként kilenc éven át, és ez idő alatt szakmája annyit fejlődött, hogy később nem is tért vissza a tudományos pályájához. Természettudományos szemlélete azonban regényeiben is tetten érhető (a Kukockij eseteit kilenc éven át írta, ebben a regényében kifejezetten genetikusmúltjára épít).

Nem sokkal a peresztrojka előtt (1979 és 1982 között) a moszkvai Zsidó Színház irodalmi titkáraként tevékenykedett, írt verseket, forgatókönyveket, rádiójátékokat, elbeszélő prózát, színdarabokat (ezeket ma is több helyütt játsszák Oroszországban, valamint Németországban). Első elbeszéléskötete – viszonylag későn – 1983-ban jelent meg, de alig vettek tudomást róla. Írásait az oroszországi folyóiratok rendre visszautasították, és hamarabb publikált külföldön, mint szülőhazájában. Átütő sikert az 1995-ben, Franciaországban megjelent kisregény, a Szonyecska hozott, amelyért Ulickaja Medici-díjat kapott 1996-ban. (Ezt a kötetét azóta közel harminc országban adták ki.)

A magyar olvasók elsőként a Médea és gyermekei, valamint a Kukockij esetei című regényeit vehették kézbe, amelyek hamar az olvasók kedvencévé tették Ljudmila Ulickaját. 2004 őszén az Életművésznők című regénye megjelenése és az Embertan és irodalom: elbeszélésbe oltott gének Ljudmila Ulickaja regényeiben elnevezésű pécsi konferencia hozta Magyarországra. 2009-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként újra Budapestre érkezik. Számos irodalmi díjat (köztük – a Kukockij esetei című regényéért – a legrangosabb orosz irodalmi elismerést, a Booker-díjat) és elismerést kapott, Oroszországban és a világ más részein egyaránt. A Könyvfesztiválra megjelenő új regénye, a Daniel Stein, tolmács 2007-ben elnyerte Oroszországban – a Booker-díjhoz mérhetően jelentős – Nagy Könyv nemzeti irodalmi díjat (maga mögé utasítva többek között Viktor Pelevin Empire ‚V’-jét).

„Mondtak már rám mindent, az újrealistától az újszentimentalistáig. A kategóriák sosem fontosak. A lényeg, hogy az olvasókban volt valami éhség a magánélet, a magánember témái iránt, ami engem a leginkább érdekelt. (…) Nem a közösségi életre vonatkozó lózungoktól jó a világ, hanem a személyestől. Az egyéni jóságtól, erkölcsösségtől, tisztességtől. A közösségi ember felelőtlen, a magánember viszont felelősséggel viseltetik az iránt, amit csinál. Ez ilyen egyszerű.” – vallja Ljudmila Ulickaja.

Díjai

Medici-díj (1996, Franciaország)

”Citta di Penne”-díj (1998, Olaszország, a Médea és gyermekeiért)

Giuseppe Acerbi-díj (1998, Olaszország, a Médea és gyermekeiért)

Booker-díj (2002, Oroszország a Kukockij eseteiért)

Az Év Könyve nemzeti verseny díjazottja (2004, Oroszország, az Odaadó hívetek, Surikért)

Az év regénye-díj (2004, Oroszország, az Odaadó hívetek, Surikért)

Az Ivanuska nemzeti könyvverseny legjobb író kategóriájának díjazottja (2004, Oroszország)

„Citta di Penne”-díj (2006, Olaszország)

Olimpia Nemzeti Díj (az oroszországi Üzleti- és Vállalkozási Akadémia által alapított, az orosz nők sikereit elismerő díja, 2007)

A legjobb színdarab: A fehér elefánt éve (2007, a moszkvai Kulturális Bizottság díja)

Nagy Könyv nemzeti irodalmi díj (2007, Oroszország, a Daniel Stein, tolmácsért)

Grinzane Cavour-díj (2008, Olaszország, az Odaadó hívetek, Surikért)

Alexander Meny-díj (2009, Németország, a Daniel Stein, tolmácsért)

Budapest Nagydíj (2009, Magyarország)

Könyvei magyarul

Médea és gyermekei (Magvető Kiadó, 2003.)

Életművésznők (Magvető Kiadó, 2004.)

Vidám temetés (Magvető Kiadó, 2005.)

Szonyecska (Magvető Kiadó, 2006.)

Odaadó hívetek, Surik (Magvető Kiadó, 2008.)

Kukockij esetei (2. kiadás, Magvető Kiadó, 2008.)

Daniel Stein, tolmács (Magvető Kiadó, 2009.)

Történetek állatokról és emberekről (Magvető Kiadó, 2009.)